A
Gépészek Szakszervezete
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, átdolgozott
Alapszabálya
Alulírottak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról; valamint a 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról rendelkezései alapján a Gépészek Szakszervezete (a továbbiakban: Szakszervezet) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát a következők szerint állapították meg:
1. A Szakszervezet adatai
A Szakszervezet önkormányzati elven működő szervezet.
A Szakszervezet neve: Gépészek Szakszervezete
Rövidített neve: GSZ
Székhelye: 1097 Budapest, Fék u. 2 – 8.
A Szakszervezet működési területe: Magyarország
A Szakszervezet jogi személy.
A Szakszervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2. A Szakszervezet célja, tevékenysége, feladatai:
2.1. A Szakszervezet célja
A Szakszervezet célja, hogy tagjai, MÁV – START ZRT., MÁV ZRT., valamint más gazdasági társaság munkavállalóinak munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, úgy, hogy:
• lehetőséget biztosítson a szakszervezet szervezeti felépítése alapján az egyes szekciók önálló és koordinált szakmai képviseletére,
• részt vegyen a teljesítményorientált jövedelmek megteremtésének megvalósításában,
• biztosítsa a törvényben előírt egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek betartását,
• érdemi javaslatokkal járuljon hozzá az Európai Unió integrációs folyamatában a hazai vasúti munkavégzés munkafeltételei kialakításának harmonizációjában,
• feloldja a vasúti hierarchián belüli feszültségeket, s a közös cél elérése érdekében megvalósítsa a hatékony együttműködést az egyes szakmai csoportok – vezetők és beosztottak – között,
• a szakszervezeti pluralizmust, mint alapvető értéket követve fellépjen a hegemón törekvésekkel szemben.
2.2. A Szakszervezet feladata
A Szakszervezet a 2011. évi CLXXXI. törvény 4. § (1) szerint az Egyesület különös formája, a 2.§ (6) bek. b.) pont alapján nem civil szervezet, fő feladata a szakszervezeti pluralizmus elvét követve a tagjai érdekképviselete.
A Szakszervezet feladata, hogy a megfogalmazott célok nyomán munkahelyi-, hálózati-, és társadalmi szintű szakmai- érdekképviseletet lásson el, tagsága érdekében önsegélyezést, képzést, ismeretterjesztést, kulturális- és sporttevékenységet folytasson.
A Gépészek Szakszervezete -céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében másodlagosan- gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.
Működésének alapvető jellemzői:
• alapszabály szerinti – önkormányzati elven építkező – működés,
• munkavállalók iránti szolidaritás,
• szakértelmen alapuló kapcsolatrendszer,
• pártsemleges magatartás.
2.3. A Szakszervezet tevékenysége
2.3.1. A Szakszervezet céljai megvalósítása érdekében – Magyarország Alaptörvénye XIX. és XX. cikkei alapján – érdekvédelem, emberi- és állampolgári jogok védelmét, a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítását és megvédését a 2012. évi I. tv. (Munka tv.) XXI. fejezet 270. § (2) bek. a). pontja alapján végzi.
A Szakszervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. A Szakszervezet Alapítványt hozhat létre.
A Szakszervezet gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
2.3.2. Segélyezési jóléti és szociális tevékenység
A szakszervezet önsegélyezést is végző olyan társadalmi szervezet, amely – rendkívüli esetben- nehéz élethelyzetbe került tagtársait szociális segélyben részesítheti. A segélyezés részletes formáira a szakszervezet segélyezési szabályzata rendelkezik. Egy éves tagi viszony betöltése után lehetőség van üdülési hozzájárulási támogatásra.
3. Szakszervezeti tagság keletkezése, megszűnése
3.1. A Szakszervezet tagja lehet minden, a MÁV – START ZRT., MÁV ZRT.-nél, valamint más gazdasági társaságnál teljes-, vagy részmunkaidőben foglalkoztatott bármely munkavállaló, aki elfogadja a szakszervezet alapszabályát, s eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. A Szakszervezet tagja más szakszervezetnek is lehet a tagja.
3.2. A tagfelvétel kérdésében az elnökség – a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:67 § -ben meghatározott küldöttgyűlési jogkört a 3:80 § m.) pontja alkalmazásával, átadott hatáskörben – dönt. A Szakszervezetbe való belépés és a Szakszervezetből való kilépés önkéntes. A tagfelvételi (belépési) kérelmet a Szakszervezet elnökéhez kell eljuttatni, aki azt köteles döntésre az Elnökség soron következő ülése elé terjeszteni. A felvételről vagy annak elutasításáról az ülést követő 8 napon belül írásban kell a jelentkezőt értesíteni. A döntés ellen az érintett annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban fellebbezéssel élhet, melyről a Küldöttgyűlés soron következő ülésén dönt.
3.3. A Szakszervezeti tagság megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony Szakszervezet általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával
a.) A Szakszervezeti tagság kilépéssel történő megszűnése a Szakszervezet elnökségével való írásbeli közléssel, minden egyéb aktus nélkül hatályossá válik. A kilépési szándékot a Szakszervezet elnökéhez címzett nyilatkozatban, írásban kell bejelenteni. A kilépő tag tagsági jogviszonya, azaz jogai és kötelezettségei a bejelentéssel egyidejűleg szűnnek meg. A Szakszervezet elnöke köteles a kilépésről a többi tagot a következő küldöttgyűlésen tájékoztatni. A tagot a Szakszervezet elnöke törli a tagjegyzékből.
b.) Ha a tag nem felel meg az Alapszabály tagsági feltételeinek, az elnökség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
A tagsági jogviszonyt a taghoz intézett indokolt írásbeli nyilatkozatával 30 napos felmondási idővel mondhatja fel. A felmondást az érintettel írásban kell közölni. Postai úton történő közlés esetén az átvétel megtagadása, illetve a kézbesítés második megkísérlését követő „nem kereste” jelzés esetén a kísérletet követő 5. munkanapon a határozatot kézbesítettnek kell tekinteni.
A felmondásra történő javaslattétel az Elnökség hatáskörébe tartozik. A felmondásról a Szakszervezet elnökség egyhangúan dönt. A felmondási idő alatt a tag köteles a Szakszervezet felé elszámolni az átvett eszközök, birtokában lévő dokumentáció, pénz vagy egyéb dolog vonatkozásában.
Az érintett tag a felmondást kimondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslatért, mely jogorvoslati kérelmet legkésőbb a 15 napos határidő utolsó napján, a Szakszervezet küldöttgyűlésének címezve, az elnökséghez kell benyújtani, vagy postára adni. Az elnökség a jogorvoslati kérelmet 5 napon belül a küldöttgyűlés elé terjeszti. A felmondás elleni jogorvoslati kérelem tárgyában a küldöttgyűlést a jogorvoslat iránti kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.
c.) A tagnak jogszabályt, a Szakszervezet alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a küldöttgyűlés – bármely Szakszervezeti tag vagy Szakszervezeti szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
– Az eljárás során az érintett tagnak lehetőséget kell adni arra, hogy védekezését, álláspontját akár szóban, akár írásban előterjessze, bizonyítási eszközeit megjelölje.
– A kizárásról szóló határozatot indoklással (alapjául szolgáló tények és bizonyítékok megjelölésével) az érintettel írásban kell közölni. Postai úton történő közlés esetén az átvétel megtagadása, illetve a kézbesítés második megkísérlését követő „nem kereste” jelzés esetén a kísérletet követő 5. munkanapon a határozatot kézbesítettnek kell tekinteni.
– A kizárással érintett tag a kizárást kimondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslatért, mely jogorvoslati kérelmet legkésőbb a 15 napos határidő utolsó napján, a Szakszervezet küldöttgyűlésének címezve, az elnökséghez kell benyújtani, vagy postára adni. Az elnökség a jogorvoslati kérelmet 5 napon belül a küldöttgyűlés elé terjeszti. A kizárás elleni jogorvoslati kérelem tárgyában a küldöttgyűlést a jogorvoslat iránti kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.
– A kizárás közlését követően a kizárt tag köteles haladéktalanul a Szakszervezet felé elszámolni az átvett eszközök, birtokában lévő dokumentáció, pénz vagy egyéb dolog vonatkozásában.
– A három hónapot meghaladó tagdíjfizetés elmaradása kizárásra okot adó körülmény.
A tagsági viszony bármely okból történő megszűnése sem tagdíj-visszatérítési igényt, sem bármely vagyoni követelést nem vonhat maga után.
3.4. A Szakszervezet pártoló tagságot szervezhet. A Szakszervezet pártoló tagja lehet az, aki belépésével csak támogatni kívánja a Szakszervezeti célok megvalósítását, az Elnökség pártoló tagnak javasolja, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és kötelezettséget vállal a Szakszervezeti célok megvalósításának anyagi támogatására. Az ilyen tag a Szakszervezet tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz rész. A pártoló tag felvételéről való döntés az Elnökség hatáskörébe tartozik. Jogi személyiségű pártoló tagok jogaikat és kötelezettségeiket csak bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.
3.4. A Szakszervezet tiszteletbeli tagságot adományoz a Szakszervezet céljai elérésében kiemelkedő segítséget nyújtó természetes személyeknek. A tiszteletbeli tag felvételére történő javaslattétel az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az ilyen tagot a Szakszervezet küldöttgyűlése egyhangúan választja meg e tagságra.
3.5. A pártoló és a tiszteletbeli tag a Szakszervezet szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
3.6. Jogfenntartó tagság
-mentesül a tagdíjfizetés alól, aki sorkatonai, vagy alternatív katonai szolgálatot teljesít,
GYED-, vagy GYES-ben részesül, illetve aki egy hónapot meghaladó fizetés nélküli
szabadságot vesz igénybe.
-mentesül a tagdíjfizetés alól a kettő hónapot meghaladó táppénzen lévő tag.
A jogfenntartó tagság ideje alatt a szakszervezeti tag tisztségre nem választható. Egyéb, az alapszabályból fakadó jogai megilletik, kötelezettségei terhelik.
3.7. A tagdíj mértéke
A szakszervezeti tagdíj alapja a tag főállású munkaviszonyából származó bruttó jövedelme és/vagy táppénze.
A szakszervezeti tagdíj mértéke a főállású munkaviszonyból származó bruttó jövedelem és/vagy táppénz összegének 0,8 %-a.
A szakszervezeti tagdíjat havonta kell megfizetni, amelyet megállapodás alapján a munkáltatók vonnak le, és utalják át a szakszervezet által megjelölt számlákra.
Munkáltatói levonás hiányában a havi tagdíjat a szakszervezet tagja a szakszervezet számlájára/pénztárába köteles befizetni a tárgyhót követő hónap 15. napjáig.
A befizetett tagdíjak alapszabály szerinti felosztásáról az elnökség gondoskodik.
3.8. A tagdíj megosztása
A szakszervezet tagjaitól levont, illetve a szakszervezet pénztárába befizetett tagdíjak biztosítják a szakszervezet alapvető működéséhez szükséges anyagi feltételeket. A tagdíjak, az alábbi arányok alapján kerülnek megosztásra:
– felhalmozási alapra 10 %,
– a szervezet céljaira és működésére 90 %
4. A tagok jogai és kötelezettségei
4.1. A rendes tag jogai:
a) a Szakszervezet taggyűlésén tevékenységében és rendezvényein részt venni
b) A tag jogosult a küldöttgyűlésen részt venni a küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
c) képviselővé választható és választhat a Szakszervezet tisztségére, szervezetébe
d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szakszervezet, valamint szerveinek működésével kapcsolatban
e) tájékoztatást igényelhet a Szakszervezet bármely tevékenységéről
f) igénybe veheti a Szakszervezet szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti Szakszervezeti tagságát
g) a Szakszervezet törvénysértő határozatát bíróság előtt a meghozataltól számított 30 napon belül megtámadhatja
h) A tag tagsági jogosultságait személyesen gyakorolja.
4.2. A rendes tag kötelezettségei:
a) eleget tenni az alapszabályban vagy a taggyűlésen, küldöttgyűlés határozataiban előírt kötelezettségeinek
b) az önként vállalt egyéni feladatokat teljesíteni
c) Szakszervezeti taghoz méltón viselkedni
d) a Szakszervezet jó hírét kelteni és védeni
e) nem veszélyeztetheti a Szakszervezet céljainak megvalósulását.
4.3. A pártoló és tiszteletbeli tag jogai:
a) A Szakszervezet szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt.
b) Javaslatokat, észrevételeket tehet a Szakszervezet működésével kapcsolatban.
c) Részesülhet a Szakszervezet által nyújtott kedvezményekben.
4.4. A pártoló tag kötelességei:
a) Az alapszabály betartása.
b) Vagyoni hozzájárulás megfizetése, a Szakszervezeti vagyon megóvása.
c) A Szakszervezet célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása.
d) A Szakszervezet célkitűzéseinek és elveinek megfelelő magatartás.
e) a tagdíjat havonta egy alkalommal 15.-ik napjáig kell megfizetni. A tagdíj mértékét a küldöttgyűlés határozza meg.
5. A Szakszervezet szervezete
5.1. A Szakszervezet döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. A küldöttgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5.1.1. Alapszervezetek
A – Vállalkozó Vasút- gépész-, forgalmi- kereskedelmi (üzemviteli) területein, valamint más gazdasági társaságoknál tagi alapszervezetek (a továbbiakban: alapszervezetek-) alakulnak és működnek. Az alapszervezetek olyan hármas egységben (szekciók) szerveződnek, amely lefedi az ott foglalkoztatott valamennyi munkakört, az alábbiak szerint:
a./ MÁV – START ZRT.
b./ MÁV ZRT.
c./ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK.
A z 1. számú melléklet szerint.
5.1.2.
Az alapszervezet munkahelyenként (telephelyenként) legalább tíz fő munkavállalóval hozható létre.
Az alapszervezetek közvetlenül, gyűlésen választanak vezetőt. A választás nyílt jelöléssel, titkos szavazással történik. Az alapszervezet gyűlésére a küldöttgyűlés szabályait kell alkalmazni. A megválasztott alapszervezeti vezető egyben küldött is a Szakszervezet küldöttgyűlésére.
Az alapszervezetek vezetését a megválasztott vezetők látják el. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az alapszervezet gyűlésen dönt, melynek összehívására és döntéshozatalára a küldöttgyűlés szabályait kötelesek a tagok alkalmazni. A vezető (küldött) a küldöttgyűlésen az alapszervezet által adott döntési felhatalmazás alapján járhat el, szavazhat.
5.2.
A küldöttgyűlés nyilvános, mely csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Azon a küldötteken és az elnökségen kívül a küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vesznek meghívottként részt.
5.2.1.
A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) a Szakszervezet megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselők megválasztása (az elnökség elnökének közvetlen megválasztása) a visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek a Szakszervezet vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) az elnökség tagjai feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a tisztségviselő a Szakszervezettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szakszervezet saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Szakszervezeti szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
j) a végelszámoló kijelölése;
k) taggal szembeni felmondásról, kizárásról döntéshozatal;
l) tiszteletbeli tag felvételéről döntés;
5.3.
A Küldöttgyűlés Szakszervezetet érintő minden kérdésben dönthet. Az elnök vagy a tagság legalább egytizede – az ok és cél megjelölésével történő -, írásban előterjesztett kérelme alapján rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni.
Ezen esetekben a küldöttgyűlést az erre vonatkozó kezdeményezés vagy bírósági határozat kézhezvételétől 30 napon belüli időpontra kell összehívni.
A küldöttgyűlésre minden küldöttet írásban, a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a küldöttgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie.
A meghívónak tartalmaznia kell:
a) a Szakszervezet nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A döntéshozó szerv az ülését az elnökség által a meghívóban meghatározott helyen (ennek hiányában a székhelyén) tartja.
A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és a Szakszervezet szervei a küldöttgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
5.4.
A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A küldöttgyűlés tisztségviselőinek személyéről – kivéve a levezető elnökről, mert az a mindenkori elnökség elnöke – a szavazatszámlálók és a jegyzőkönyvvezető személyéről az első napirendi pontot megelőzően az elnök javaslatát követően egyszerű többséggel hozott szavazással dönt. A jegyzőkönyvvezetés jegyzetelés/hangfelvétel útján történik. Az írásba foglalásra a mindenkori jegyzőkönyvvezetőnek 3 munkanap áll rendelkezésére. A Szakszervezet határozatait az elnökség hirdeti ki email levelezés útján, majd weblapja útján történő közzététellel.
Ha egy küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.
A küldöttek a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit (vagy akinek a szervezetét) a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel (vagy akinek a szervezetével) a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen (ide értve a képviselt szervezetet is) a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek (aki által képviselt szervezet tagjának) olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki (vagy aki által képviselt szervezet tagja) a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki (aki által képviselt szervezet) egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A küldöttek a határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
A megismételt küldöttgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – küldöttgyűlés időpontját követő legalább 30 perc a létszámtól függetlenül határozatképes, amely időpont az eredeti küldöttgyűlés meghívójában is megjelölhető.
5.5.
A Küldöttgyűlés határozatait – azon esetek kivételével, ahol minősített többség van előírva – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A küldöttgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.
Az alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Szakszervezet céljának módosításához és a megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez, a vezető tisztségviselő indoklás nélküli visszahívásához, szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Szakszervezet minden küldöttje azonos szavazati joggal rendelkezik, minden küldöttnek egy szavazata van.
Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
A küldöttgyűlés a döntéseit – valamint az elnökségi döntéseket – a határozatok könyvében tartja nyilván, melyet az elnökség köteles vezetni. A határozatok könyve részletesen és pontosan tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, továbbá ha lehetséges, a döntést támogatók és ellenzők személyét.
A döntéseknek az érintettekkel való közlése szintén az elnökség feladata, azt postai úton ajánlott küldeményként vagy személyes átvétellel, továbbá visszaigazolt e-mail üzenetben teljesítheti. A döntéseit weboldalán hozza nyilvánosságra.
A küldöttgyűlés működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést az elnökségnél kell kezdeményezni, azt munkanapokon.
A Szakszervezet működése a www.gepeszek-szakszervezete.hu című weboldalán, nyomon követhető, szolgáltatásainak, igénybevételének módját esetenként ott teszi közzé, beszámolóit szintén.
Határozathozatalra küldöttgyűlés megtartása nélkül is lehetőség van.
Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének az küldöttgyűlés tagjai részére – az átvételt is igazoló – elektronikus küldeményként vagy postai úton történő megküldésével kezdeményezi. A küldöttek számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
A küldöttgyűlés tartása nélküli döntéshozatal során az Alapszabálynak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne küldöttgyűlés tartása esetén.
Ha bármely küldött az gyűlés megtartását kívánja, a küldöttgyűlést az elnökségnek össze kell hívnia.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi küldött szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal.
A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
A határozathozatal e módját az elnökség számára is lehetővé teszi.
5.6.
A Szakszervezet ügyvezetését az elnökség látja el. A Szakszervezet vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.
5.6.1.
Az elnökség öt tagból áll. Az elnökség tagjai az elnök, az alelnök és három elnökségi tag. A Szakszervezet elnökségét, elnökét a küldöttgyűlés választja a szakszervezeti tagok közül. Az elnökség további tisztségviselőit az elnökség választja az elnökségi tagok közül.
Az elnökéggel szembeni követelmények és kizáró okok:
– tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;
– feladatait személyesen köteles ellátni.
Az elnökség tagjai kötelesek a küldöttgyűlésen részt venni, a küldöttgyűlésen a Szakszervezettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Szakszervezet tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
A vezető tisztségviselők megbízatása 5 év határozott időre szól. A vezető tisztségviselőket a Szakszervezet tagjai közül kell választani.
5.6.2.
Két küldöttgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a küldöttgyűlés hatáskörébe.
Az elnökség feladatkörébe tartozik
a) a Szakszervezet napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
d) a Szakszervezeti vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a Szakszervezet jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és a Szakszervezet szerveinek értesítése;
g) az elnökség által összehívott küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a küldöttgyűlésen és válaszadás a Szakszervezettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) a Szakszervezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) a Szakszervezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) a Szakszervezetet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
Döntéseiről, intézkedéseiről a következő küldöttgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Ülései nyilvánosak, mely csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
5.6.3.
A Szakszervezet küldöttgyűlése a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
5.6.4.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
5.6.5.
Az elnökség köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a Szakszervezet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a Szakszervezet előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) a céljainak elérése veszélybe került.
Az ilyen esetben összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szakszervezet megszüntetéséről dönteni.
5.6.6.
A Szakszervezet elnöke egyben az elnökség és a küldöttgyűlés elnöke is. Az elnök a Szakszervezet működését a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja. Az elnök önállóan képviseli a Szakszervezetet. Az elnök tevékenységéért a küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az alelnök elősegíti az elnök és az elnökség tevékenységét, közreműködik ezek igazgatási ügyeinek intézésében, előkészíti és megszervezi az elnökségi ülést. Az alelnök feladata az elnök tevékenységének segítése a Szakszervezete operatív irányításában, valamint a Szakszervezet ügyvitelének felelős vezetése, valamint az elnök helyettesítése annak akadályozatása esetén.
Az alelnök önállóan képviseli a Szakszervezetet harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt.
5.6.7.
Az elnökség legalább félévente egyszer ülésezik.
Az elnökség ülését az elnök meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) a Szakszervezet nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az ülését a meghívóban megjelölt időben és helyen tartja.
Ha az elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
Az elnökség ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplőkérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.
Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
5.6.8.
Az elnökség határozatának meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
5.7. Az Elnök jogai és kötelességei:
– önállóan képviseli a Szakszervezetet
– az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szakszervezet tevékenységét
– a küldöttgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása és vezetése
– az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása ellenőrzése
– a testületek munkájának figyelemmel kísérése, javaslattétel ezek napirendjére
– a Szakszervezet alkalmazottai tekintetében munkáltatói jogkört gyakorol
– aláírási és utalványozási és bankszámla feletti rendelkezési jogkörét önállóan jogosult gyakorolni
– döntési jogkör gyakorlása mindazon ügyekben, mely nem tartozik a küldöttgyűlés, az elnökség illetve az egyéb szervek hatáskörébe
– mindazon feladatok ellátása, melyet az alapszabály, a jogszabály a hatáskörébe utal
– az elnök képviseleti jogkörét akadályoztatás esetére az alelnökre vagy két együttesen eljáró másik elnökségi tagra ruházhatja át.
5.8.
Összeférhetetlenség.
5.8.1.
– Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
– Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személyvezető tisztségviselője nem lehet.
– Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak e tevékenységtől.
5.8.2.
A küldöttgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki , vagy aki által képviselt szervezet tagja vagy ezek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a Szakszervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szakszervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
5.8.3.
A szervezet megszűnését követő három évig nem lehet a Szakszervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetvezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.
6. A Szakszervezet gazdálkodása
6.1. A Szakszervezet vagyona a tagok által fizetett éves tagdíjakból, a pártoló tagok anyagi támogatásaiból, a magánszemélyek és szervezetek által esetenként juttatott támogatásokból, hozzájárulásaiból és felajánlásaiból képződik.
A Szakszervezet vagyonának forrásai továbbá a pályázaton elnyert összegek, valamint a Szakszervezeti rendezvények, kiadványok bevételei.
6.2. A Szakszervezet kizárólag céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve és másodlagosan – gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat és az ebből származó bevételét a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint használhatja fel. A Szakszervezet kizárólag olyan gazdasági vagy közhasznú táraságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba bevitt vagyon mértékét.
6.3. A Szakszervezet tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel. A Szakszervezet alapítói, tagjai a Szakszervezet tartozásaiért – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek. A Szakszervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet, az alapcélja megvalósítása érdekében, és azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Szakszervezet befektetési tevékenységet a küldöttgyűlés által a küldöttgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. A Szakszervezet csak olyan mértékben vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátást és működésének fenntartását. A Szakszervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.
A Szakszervezet jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a Szakszervezetnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a Szakszervezet törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó Szakszervezeti vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha a Szakszervezet jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a Szakszervezet vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a Szakszervezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
Ha a Szakszervezet tagja vagy korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag
korlátlanul köteles helytállni.
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a Szakszervezetnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
6.4. A Szakszervezet az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját, az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A Szakszervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
6.5. A Szakszervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti jutatásban nem részesítheti.
6.6. A Szakszervezet bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
A Szakszervezet váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
A Szakszervezet:
– vállalkozásának fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel
– az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
7. Az adománygyűjtés szabályai
7.1. A Szakszervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. A Szakszervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
7.2. Az adománygyűjtés csak a Szakszervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A Szakszervezet részére jutatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
8. Nyilvántartási szabályok
8.1. A Szakszervezetnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
8.2. A Szakszervezet bevételei:
– tagdíj
– gazdasági – vállalkozási tevékenység
– költségvetési támogatás
– pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás
– az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből származó támogatás
– az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás
– az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel
más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány
– befektetési tevékenységből származó bevétel
– egyéb bevétel
8.3. A Szakszervezet költségei:
– az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek
– gazdasági vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek
– a Szakszervezet szerveinek, szervezetének működési költségei, valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
– egyéb költség.
A Szakszervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
9. A Szakszervezet képviselete
9.1. A Szakszervezet képviseletére az elnök és az alelnök külön-külön önállóan jogosult harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
9.2. A Szakszervezet nevében aláírásra az elnök és az alelnök külön-külön önállóan jogosult. A bankszámla feletti rendelkezési, valamint utalványozási jogkörét az elnök és az alelnök külön-külön önállóan jogosult gyakorolni. Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök, ennek hiányában két elnökségi tag együttesen jogosult a Szakszervezetet képviselni.
10. A Szakszervezet megszűnése
10.1.A Szakszervezet megszűnik, ha
– egy másik Szakszervezettel egyesül (összeolvad, beolvad)
– a küldöttgyűlés a feloszlásáról határoz,
– a bíróság feloszlatja,
– a Szakszervezet megvalósította célját vagy a Szakszervezet céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
– a Szakszervezet tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.
Feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
10.2.
A küldöttgyűlés nem dönthet a Szakszervezet feloszlásáról, ha a Szakszervezettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a Szakszervezet fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
A Szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, a Szakszervezet céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Szakszervezet vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja, el vagy azt nem szerezheti meg.
10.3.
A Szakszervezet bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül.
11. A Szakszervezet törvényességi felügyelete
11.1. Az általános törvényességi felügyeletet a nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a Szakszervezet döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a Szakszervezetet.
11.2. Ha a Szakszervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén
– megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
– a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,
– ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.
11.3. A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja a Szakszervezetet, ha annak működése vagy tevékenysége a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 3. § (3) bekezdésébe ütközik.
11.4. A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja a Szakszervezet megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma az Ectv. 11.§ (5) bekezdésében meghatározott (ad) pont) legkisebb létszám alá csökken.
11.5. A Szakszervezet – feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén – a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
Az ügyész a Szakszervezet szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére a keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.
12. Záró rendelkezések
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezései, másrészt a később meghozandó küldöttgyűlési határozatok az irányadóak.
A Szakszervezet jelen alapszabályát 2015. január 14. napján megtartott kongresszusán fogadta el, a 2. számú határozatával.
Budapest, 2015. január 14
Kicska László
Elnök
Záradék:
A 2011. évi CLXXXI. tv. 38.§. (2) bekezdésében foglaltak szerint, a jelen okirat ellenjegyzésemmel igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege, megfelel a létesítő okirat-módosítás alapján hatályos tartalmának. Mivel a szöveg teljes egésze megváltozott, abban a változásokat külön nem emeltem ki.
Budapest, 2015. január 14.
Készítettem, ellenjegyzem:
Dr. Rideg Ákos ügyvéd