250 helyett 400 órát túlóráztathatnának a cégek évente

A munka törvénykönyvének módosításával a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét a fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által közösen benyújtott módosító javaslata alapján.

A módosított jogszabály a jelenlegi egy helyett hároméves időszakra tenné lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását, de 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát. Ha a parlament megszavazza, a módosítás 2019. január elsejétől életbe is léphet.

A hosszabb munkaidőkeret kialakítását a javaslat a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek megállapodására bízza, azt kollektív szerződéshez köti.

Az indoklás szerint a munkaerőpiac rugalmasabbá tételére egyrészt a munkaerőhiány miatt, másrészt viszont a “pozitív gazdasági folyamatok és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel” van szükség egyes iparágakban.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASSZ) álláspontja szerint az intézkedés teljesen elfogadhatatlan, ezért Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezi az ügyben.

Az MASZSZ szerint a Fidesz azért akarja az egyéni képviselői indítvánnyal módosítani, mert így elkerülhetik az érdemi egyeztetést, és gyorsan át lehet vinni az országgyűlésen az előterjesztést. A szakszervezet közleménye szerint erre már tavaly tavasszal is kísérletet tettek, mert három évre emelték volna a munkaidőkeret elszámolását, viszont a kormány akkor végül visszavonult, és a szakszervezetek nyomására a parlament nem tárgyalt a javaslatról.

A szakszervezet szerint amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek.

A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, és fizessék ki a túlmunka díját, illetve biztosítsanak cserében szabadnapokat. A szakszervezet szerint így előfordulhatna, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, és csak utána kapja meg az ellentételezést.

-index.hu-